Tóth Edmond a kellő koncentrációt hiányolta, míg a ceglédiek trénere, Nagy Károly, a két beállós játékot emelte ki a siker zálogaként a négygólos CKKSE-győzelemmel zárult bajnoki találkozót követően. Padla József szerint döntő helyzetekben hibáztunk, míg Pallag Péter az erőnléti edzőt dicsérte.
Tóth Edmond, az egriek vezetőedzője: – Úgy készültünk, hogy rangadót játszunk a hazaiakkal, ehhez képest csak negyedóra elteltével kapcsolódtunk be a mérkőzésbe. Ez már a harmadik olyan összecsapás, amikor az első percekben nem tudunk kellően felpörögni, ráhangolódni a találkozóra. Hatalmas előnyt adtunk a házigazdának. Dicséretünkre szól, hogy szépen ledolgoztuk a hátrányt, de bele is fáradtunk a harcba, s a végjátékra nem maradt olyan egyéniség, aki meg tudta volna fordítani az állást. Tisztában voltam vele, hogy Cegléden nagyon nehéz nyerni. Ahhoz hogy pontokat szerezzünk, több kellett volna. Gratulálok az ellenfélnek, ezúttal sokkal jobbak voltak!
Nagy Károly, a ceglédiek vezetőedzője: – Kötelező győzelemként tekintettünk az összecsapásra, ennek az összes nehézségével. Úgy kezdtünk, ahogy hazai pályán kezdeni kell. Felkészültek voltunk, tudtuk, hogy mit akarunk, úgy is nézett ki, hogy ez egy sima mérkőzés lehet. Aztán az ellenfél védekezést váltott, mi pedig érthetetlen módon lelassultunk, elvesztettük a dominanciának, s azonnal a nyakunkra jött az Eger. A második félidőben nem sikerült átlépni az árnyékunkat, rengeteget cseréltem, sok felállást kipróbáltam, végül a két beállós játék hozta meg a sikert. Adódtak pillanatok, amikor én is úgy éreztem, akár ki is kaphatunk.
Padla József, az egriek jobbátlövője: – Az első félidőben nagy előnyt adtunk a ceglédieknek, a szünet után azonban nagy erőfeszítések árán sikerült felzárkózni. Amikor azonban egyenlíthettünk volna, rendre hibáztunk, amivel újra lépéselőnybe került a házigazda. Ahhoz, hogy idegenben sikeresek legyünk, legalább két-három gólos előnyt kell szerezni a végjátékra.
Pallag Péter, a ceglédiek kapusa: – Nagyon sokat készültünk a mérkőzésre, két hét szünet után játszottunk ismét bajnoki találkozót. Biztatóan kezdtünk, gyorsan hat-hét gólos előnyt szereztünk, s ha akkor még rá tudunk tenni egy lapáttal, előbb is eldönthettük volna a találkozót. Ehelyett hagytuk, hogy az Eger feljöjjön, minimálisra csökkentették a különbséget, s ott már komolyan rezgett a léc. A végjátékban azonban csakúgy mint a korábbi meccseken, ezúttal is frissek voltunk, ami szerintem köszönhető az erőnléti edzőnk munkájának is. Ez a frissesség döntőnek bizonyult.
